Az EB várakozása 0,1 százalékponttal haladja meg a román kormányét, amely 4,1 százalékos bővülésre számít. Jövő évre Brüsszel 3,7 százalékos román gazdasági növekedést vetít előre.
A jelentés megállapítja, hogy a belföldi fogyasztás az idei és a jövő évi román gazdasági növekedés fő hajtóereje olyan körülmények között, hogy az általános áfakulcs január 1-től 20 százalékra csökkent 24 százalékról, az infláció negatív tartományban van, és a minimálbér 19 százalékkal emelkedik májustól.
A dokumentum szerint 2017-ben az infláció növekedni fog, az adócsökkentések gazdaságösztönző hatásai eltűnnek, és a belföldi fogyasztás is lassulni fog, de így is 3,7 százalékos növekedést várnak. Ez az előrejelzés alacsonyabb a Világbank január elején közölt adataihoz képest, ugyanis a Világbank 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2017-re.
A brüsszeli jelentés a román makrogazdasági előrejelzéseket rontó komoly kockázatként említi a jelzáloghitelesek fizetés helyetti teljesítésének törvénytervezetét, amely jelenleg ismét a parlament asztalán van, miután az elnök tavaly decemberben visszaküldte a jogszabályt a törvényhozó testületnek.
A tervezet lehetővé tenné a jelzáloghiteleseknek, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant. A brüsszeli jelentés szerint a jogszabály visszamenőleges hatállyal való alkalmazása kedvezőtlenül befolyásolná a hitelezést, valamint a fogyasztók és a befektetők bizalmát.
A romániai bankok már kilátásba helyezték, hogy drasztikusan szigorítják az ingatlanhitelezés feltételeit, ha a parlament újból számukra hátrányos módon megszavazza a törvényt.